AZ EMBERI JOGOK VÉDELMÉBEN – A MET KÖZLEMÉNYE

AZ EMBERI JOGOK VÉDELMÉBEN – A MET KÖZLEMÉNYE

„Az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz.”

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata – bevezető – részlet

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) mindenkor szót emelt a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése ellen. Szolidárisak vagyunk az emberi jogaikban korlátozást elszenvedőkkel, a hátrányos helyzetű, kiszolgáltatott társadalmi rétegekkel, ahogy a megtámadott szabad Ukrajnával is. Oktatási és szociális munkánkkal évtizedek óta ezeknek a csoportoknak a méltó ellátását, felemelését, a társadalomba való beilleszkedését, boldogulását és igazságos békéjét támogatjuk. Ugyanakkor elítéljük a világszerte különféle formában újra tomboló nyílt antiszemitizmust.

Tiltakozunk minden olyan intézkedés ellen, amely korlátozza az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában megfogalmazott alapvető szabadságjogokat. A gyülekezési jog korlátozása a szabad véleménynyilvánítást béklyózza meg, a szeretet és az elfogadás hirdetésének betiltása kirekesztő és gyűlöletkeltő. Gyülekezeteinkben, intézményeinkben mindenkit szívesen fogadunk vallási, politikai hovatartozástól, szexuális orientációtól függetlenül. A MET hitvallása szerint minden egyénnek és társadalmi csoportnak jogában áll meggyőződését, szabadságát békés felvonulással ünnepelni.

Tiltakozunk a magyar kormány vallásszabadságot korlátozó, diszkriminatív intézkedései ellen. Az ENSZ vallás – és meggyőződésszabadság ügyi referensének Magyarországról szóló, nemrég nyilvánosságra került jelentése hosszan részletezi a MET jogainak korlátozását, az egyházi státusz elvételének anyagi és emberi következményeit, az intézményrendszer működésének ellehetetlenítését. „Ez nem pusztán adminisztratív támadás, hanem a vallásszabadság megsértése is, mivel az egyházat akadályozzák abban, hogy megfelelően végezze a vallási identitását meghatározó karitatív tevékenységét.”

Az ENSZ jelentésére a magyar kormány félrevezetően így reagált: „Valójában a MET soha nem volt bevett egyház (mivel az 1990-es és a 2011-es egyháztörvényekben nem is létezett ez a kategória), ezért nem „vesztette el”, és nem is tudja „visszaszerezni” ezt a státuszt. Az állami támogatásokat illetően a MET folyamatosan kapott normatív támogatást közszolgálati intézményei számára.”

A kormány állításával szemben a tény az, hogy egyrészt a MET 2010 előtt rendelkezett a később csak a bevett egyházaknak minősített vallási szervezeteknek járó – ilyen megjelölést a hivatkozott korábbi törvények soha nem tartalmaztak – valamennyi jogosultsággal, másrészt 2024 júliusa óta az állami normatívából egy forint sem érkezett MET és az Oltalom Karitatív Egyesület számlájára az oktatási és szociális intézmények működtetésére. A 2025-ös évre pedig a Magyar Államkincstár befagyasztotta a normatívafizetést egy két évvel korábbi adminisztratív hibára, és a fizetések késedelmes utalására való hivatkozással.

A magyar vallásszabadság helyzetével foglalkozó ENSZ jelentés ajánlásokat fogalmaz meg a kormány számára, többek között az alábbiakat kéri:

Vizsgálják felül az Egyházi törvényt „annak biztosítása érdekében, hogy minden vallási és hitközösség, intézmény és szereplő szabadon, megkülönböztetés nélkül működhessen, különös tekintettel a tevékenységüket érintő jogi és pénzügyi korlátozásokra.”

A kormány „erősítse meg a sztereotípiák és a megkülönböztetés felszámolására irányuló erőfeszítéseket, hagyjon fel többek között az LMBTQ+ közösséghez tartozók, a munkanélküliek, a szegények, az emberi jogi aktivisták és az újságírók, valamint a migránsok jogait támogató személyek démonizálásával és megbélyegzésével.

Dolgozzon ki cselekvési terveket az antiszemitizmus, a muszlimellenes gyűlölet és más intolerancia elleni hatékony küzdelem érdekében Magyarországon – ideértve a nőket célzó gyűlölet-bűncselekményeket, valamint a gyűlöletkeltő diszkriminációt a közösségi médiában és a politikai retorikában.”

A nem kormányzati közszereplőket pedig arra biztatják, hogy „a megkülönböztetés-mentességet, az együttérzést és a szolidaritást helyezzék megnyilvánulásaik középpontjába, és ragaszkodjanak semlegességükhöz és függetlenségükhöz, törekedjenek arra, hogy a civil társadalom más szereplőivel együttműködve hozzájáruljanak az emberi jogok érvényesítéséhez minden ember számára.”

Budapest, 2025. március 28.

Iványi Gábor