Megbékélés Háza – Zenés áhítat / 2023. január 30. hétfő, 19:00 óra / Szilágyi Gyula orgonaestje
Megbékélés Háza – Zenés áhítat, 2023. január 30. hétfő, 19:00 óra
Szilágyi Gyula orgonaestje
William Byrd, Eustache Du Caurroy, Johann Sebastian Bach, Jan Albert van Eijken és Hendrik Andiessen művei
Tízgyermekes apa a hajléktalankórházunk főorvosa
A jozsefvarosujsag.hu 2022. december 28-án megjelent cikkéből, a dr. Olasz Józseffel, az Oltalom Kórház vezetőjével készült interjúból:
A hajléktalankórház a Dankó utca 9-ben a hosszan elnyúló keskeny udvar hátsó traktusában található, néhány kórteremből és orvosi szobából áll. Az épületen lenne mit javítani, kopott, ám tiszta minden.
Amíg Olasz doktorra vártunk, a reggeli műszakra készülődő Kürthy Erika főnővérrel beszélgettünk. Elmondta, ide fiatalok nem jönnek, a gyógytornászuk az egyetlen fiatal (ami az egész egészségügyre jellemző), és aki itt dolgozik, nem karriervágyból van itt. Egy nővér az új lepedőkért szalad be, amit adományként kaptak. Most jött, máris szükség van rá, sóhajt a főnővér, kevés pénzből gazdálkodnak. A nap híre volt, hogy a fenntartó Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) mégsem kapja meg a törvényesen járó állami támogatást, hiába a bíróságok ítélete. A megszűnés réme évek óta velük van, és hiába mosolyognak, ez mindenkit nyomaszt. Eddig mindig sikerült átevickélni a nehézségeken, mondja a belépő Olasz doktor, már csak az bolygatja a kedélyeket, ha nincs fizetés.
A kórházat, eleinte még rendelőt, dr. Samu István orvos-pszichiáter alapította, de Olasz Józsefet 1995-ben már Iványi Tibor hívta ide, az akkori főorvos, akitől Olasz 2007-ben vette át az intézmény vezetését. Eleinte nem gondolta, hogy a hajléktalanság ekkora gond lesz, mint mondja, Samu István rendkívül előrelátónak bizonyult. 1990 előtt, a szocializmusban nem volt jelentősége, beszélni sem engedtek a hajléktalanságról – sokaknak otthont adtak a később megszűnő munkásszállások, s ők aztán állás és fedél nélkül maradtak.
Olasz József egyébként háziorvos is, szüksége is van az ottani jövedelemre, mert tíz gyermeke van. Van köztük rendőr, minisztériumi tisztviselő és betegápoló, és persze afféle fekete bárány is, mondja mosolyogva. Egy kivételével mind felnőttek, nyolc unokája is van már. Háziorvosként is sok segítségre szoruló betege van, ukrán menekültek és rengeteg vietnámi vendégmunkás (nagy cégek hozzák őket szalagmunkára), akik 39 fokos lázzal sem mernek egy-két napnál tovább betegállományban maradni.
És vissza is kanyarodunk a hajléktalanokhoz, akik sokszor reménytelen állapotban kerülnek már az orvos elé. Ha sztrókkal, rákkal kórházba kerülnek, a rövid gyógykezelés után már szabadulnának tőlük is, mint a többi betegtől, akiket lábadozni hazaküldenek. Az utcán azonban nem lehet így túlélni, és ilyenkor őket kérik, vegyék át a beteget. Mi is ott voltunk reggel, amikor éppen egy kórházból érkeztek, hogy hozhatják-e a betegüket. Az Oltalom kórházában ötven ágy van, rajtuk kívül a fővárosnak a Szabolcs utcában van hasonló ellátás (őket is a megszűnés fenyegeti). A betegek felépülése sokszor nagyon hosszadalmas, van, akit évek óta itt tartanak, mert képtelen magáról gondoskodni.
Az Oltalom kórháza egyházi intézmény, azt firtatom, milyen szerepe van a vallásnak abban, hogy ezt a munkát választotta. Ehhez nem kell vallás, az ember lehet emberséges anélkül is, hogy hinne valami felsőbbrendűben, mondja Olasz József. Ezt kérdeztem a nővérkéktől is, ők azt mondták, itt senkitől nem várják el, hogy hívő legyen, csak szeretettel bánjon a segítségért érkezőkkel.
Benéztünk a kórterembe is, ami az átlagnál elnyűttebb kinézetű betegeken kívül mindenben olyan, mint egy átlagos kórházban. Olasz doktor a lelkünkre kötötte, menjünk át a Fűtött utcába is, a hajléktalan-melegedőbe, ahol szintén van lábadozó részlegük, hogy a saját szemünkkel lássuk, milyen elesettek ezek az emberek.
Elbúcsúztunk és valóban bekopogtunk két házzal odább a Fűtött utcába, amit egy volt autószervizből alakítottak ki. Horváth István szociális munkás vezetett körbe minket. Ez egy alacsony küszöbű intézmény, bárkit befogadnak, csak az italt kell kint hagynia.
Nagyon sok idős és rokkant van a hajléktalanok között, egyre többen vannak itt fél lábbal vagy lábak nélkül, ez a hely az utolsó menedékük. Bár sokan dolgoznak a hajléktalanok közül, még buszvezető is van köztük, aki innen indul fürdés után munkába, legalább annyi a már nehezen menthető élet is, aki nem élne túl a segítség nélkül.
(Forrás: https://jozsefvarosujsag.hu/tizgyermekes-apa-a-hajlektalankorhaz-foorvosa/ ; letöltés ideje: 2023. január 3.)
Az Oltalom Karitatív Egyesület Iványi Gábor vezetésével a múlt hónapban is segélyszállítmányt vitt Ukrajna háború sújtotta településeire. A helyszínen készített amatőr felvételekből összevágtunk egy kisfilmet:
https://www.facebook.com/oltalom.karitativegyesulet/videos/681051873722133
(Forrás, további részletek: https://www.facebook.com/oltalom.karitativegyesulet/)
„Elvisszük annak a hírét, hogy a magyar nép szolidáris és érző” – Iványi Gáborék Ukrajnába vittek adományokat
A közeljövőben anyákat és gyerekeket szeretnének meghívni Magyarországra, hogy különféle programokkal próbálják feledtetni velük a háború borzalmait.
Élelmiszer, gyógyszerek, ruhák, mosógépek, sok más mellett ezeket vitték legutóbbi látogatásukkor Iványi Gáborék a háború sújtotta Ukrajnába. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) vezetője a hozzájuk tartozó Oltalom Karitatív Egyesülettel a háború kitörése óta több mint tízszer vitt adományokat a megtámadott Ukrajnába – hangzott el az RTL híradójában hétfő este.
Karácsony másnapján indultak, s Kijevben az egyik harcoló egység laktanyájába vittek többek közt élelmiszert, zseblámpát, Covid-tesztet, vagy éppen áramellátáshoz szükséges eszközöket. Egy ungvári menekülttáborban generátoros mosdót vittek, de egyik kisbuszukat is otthagyták, mint adomány. Több kisebb faluban is szükség volt a segítségre.
A Kijev közeli Borogyankában egy iskolát támogattak, amelyet kifosztottak a megszállók, s jelenleg nincs fűtés, emellett gyakoriak az áramkimaradások. Most arra gyűjtenek, hogy generátorokkal segíteni tudjanak. Ezen felül egy fontos üzenetet szeretnének átadni.
„Elvisszük annak a hírét, hogy a magyar nép szolidáris és érző nép, és azok számára, akiknek a politika nem egyesek uralomvágyáról, vagy akarnokságáról, cseleiről szól, hanem az emberségről, azt a fajta politikát, itt nagyon sok jó szándékú ember támogatja”
– fogalmazott Iványi Gábor, megjegyezve, az emberek most sokkal kevesebbet tudnak adni, azonban az adományokra szükségük van, hogy segíthessenek. Bár ugyan hosszas jogi procedúra után visszakaptak egy egyfajta egyházi státuszt, továbbra sem jogosultak állami támogatásra, így folyamatos pénzhiánnyal küzdenek.
„Ha ilyen helyzetben az ember valamit tehet, akkor az mindenképpen, az, hogy az emberségét, az együttérzését a megtámadott irányába kifejezi és eljuttatja. Ha Oroszországot támadná meg bárki, akkor az orosz emberek mellé állnánk oda” – jelentette ki. Hozzátette, a közeljövőben anyákat és gyerekeket szeretnének meghívni Magyarországra, hogy különféle programokkal – cirkusszal, állatkerttel – próbálják feledtetni velük a háború borzalmait.
(Források: https://nepszava.hu/3180727_ivanyi-gabor-ukrajna-haboru-adomany; https://rtl.hu/hirado/2023/01/02/ivanyi-gabor-ukrajna-kijev; letöltések ideje: 2023. január 2.)
Ismét adományt vittünk Ukrajnába
Újabb útra indult december 26-án Ukrajnába a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) és az Oltalom Karitatív Egyesület munkatársaiból, valamint támogatóiból álló csapat. Értesüléseink szerint a határ ukrán oldalán gördülékenyen mennek a dolgok, hiszen már bizalmi kapcsolat alakult ki kollégáinkkal.
Ismét jelentős támogatást vittek magukkal a háború által sújtott térség több településére. Eredeti terveik szerint Herszonba mentek volna, de ezt a katonai vezetés kifejezetten megtiltotta, mert a települést gyakorlatilag naponta éri támadás – különösképpen amennyiben olyan információt kap szárnyra, hogy külföldi támogatás érkezik. Azt az ígéretet kapták, hogy mihelyt a helyzet változik, azonnal jelezni fognak, és biztosítanak katonai kíséretet is számukra.
Az ungvári menekülttáborba utánfutóra szerelt, víztartállyal rendelkező generátoros mosodát vittek, szárítógépet és két mosógépet. Ha nincs folyóvíz éppen és áram sem, akkor is lehet vele mosni.
Kijevben két helyszínt látogattak meg, az egyik egy harcoló egység laktanyája, a másik egy katonai bázis és kórház, ahová külön parancsnoki engedéllyel lehetett bejutni. A katonakórházban rehabilitációs munka folyik, kötszerrel és gyógyszerrel nagyon rosszul ellátott. A kijevi helyszínekre többek között zseblámpát, élelmiszert, 500 Covid-teszt, gyógyszert, lélegeztető géphez csövet, egy csocsóasztalt, egy generátort, invertereket, power bankokat, akkumulátort vittek, valamint a harcoló egység katonái kaptak egy-egy mikuláscsomagot.
Találkoztak Mikola Zsurajlov ezredessel, aki a filozófiai tudományok doktora; bátorították, hogy írja le a történteket, és folytasson doktori tanulmányokat nálunk, a Wesley János Lelkészképző Főiskolán is. Bevallotta, hogy előítélettel viseltetett a magyarok iránt azok alapján, amiket a hírekből hallott, de többedik találkozásra felengedett, és nyilvánvalóvá vált számára, hogy Magyarországon sem gondolkodik mindenki egyformán.
(Helyi beszámoló a Tribunában itt olvasható: https://www.facebook.com/trybuna/posts/590270283110486)
Filipovicsban az ottani önkéntesek vették át a harmadik generátort, valamint komoly élelmiszer-, takaró- és ruhaadományt kaptak, melyek egy részét Bahmutba és Herszonba viszik tovább január első hetében. Ez már az egy hónappal ezelőtti út után is így történt, tevékenységükről képekkel is rendszeresen beszámolnak. Munkájuk támogatására egy Ford kisbuszt adományozott nekik az Oltalom Karitatív Egyesület. Elmondták, hogy Herszon rendkívül kiéhezett. Mikor legutóbb megérkeztek, mindenki kenyeret és vizet kért tőlük, és rendkívül sokat jelentett számukra az adomány. Nagy mennyiségű lisztet hagytak náluk segítőink, hogy kenyeret tudjanak sütni a herszoniak. A városban a szétbombázott házakban nincs áram, az emberek a pincékben élnek, maximum 15 fokban. A legközelebbi üzlet több mint 30 kilométerre található, ahova eljutni szinte lehetetlen.
Borodyanka várost nagyon csúnyán szétlőtték az oroszok. A helyi iskolának jelentős élelmiszer- és ruhaadományt vittek. A támadások idején a 75 tanárból 16 maradt a településen, lassan kezdenek visszaszivárogni. Pillanatnyilag 350 saját, és 210 befogadott alsó tagozatos iskolása van (utóbbiak iskoláját használhatatlanra lőtték az oroszok). A felső tagozatosok online tanulnak. A gyerekek télikabátban ülnek a termekben, mert a komoly áramkimaradások miatt nem fűthető fel az épület.
Az iskolaigazgatót szemmel láthatóan megrendítették a történtek. Könnyeivel küszködve mondta el, hogy egy hetedikes kislány, valamint egy hatodikos kisfiú is odaveszett családostul, mikor a lakóépületük közepét az orosz tankok kilőtték – arról a térről, ahol korábban a gyerekek gördeszkázni szoktak.
Az iskolaépületet kifosztották, ami mozdítható (például számítógépek) magukkal vitték az oroszok. Most próbálnak gyűjteni, beszerezni, amit lehet.
Az iskolának komoly segítséget jelentene egy 50-60 kWh teljesítményű, körülbelül 1 tonna súlyú aggregátor, ami az áramszolgáltatást biztosítaná. Ez körülbelül 5,5 millió forint, melyre gyűjtést szervezünk. (részletes információ írásunk végén)
A társaság Andriivkában is megállt. Egyutcás, szegény településről van szó Borodyanka közelében, ahol az oroszok minden nőt megerőszakoltak, és a házak jelentős részét lakhatatlanná tették. Volt épület, melyre kiírták a benne lakók: itt emberek élnek.
A mostani utat több körülmény is nehezebbé tette az előzőnél. Amint a hírekben is olvashattuk, a térséget több támadás érte, pont légiriadó volt akkor is, mikor indultak volna Kijevbe, így várakozniuk kellett. A légvédelem a támadást nagyrészt visszaverte, hárman sebesültek meg, köztük egy 13 éves kislány.
Két autó is lerobbant útközben, az egyiket sikerült hamar megjavíttatni, a másikat azonban nem. Szállítmányát három felé osztották, egy része így is ott maradt, azt egy hónap múlva vinnének tovább, reménység szerint az addig beszerzett aggregátorral együtt.
Hogy minden gördülékenyen menjen, abban az ukrajnai kísérők profi segítsége volt nélkülözhetetlen, illetve Iványi Miklós lelkészünk olyan gyakran járt már az országban, hogy könnyen eligazodik a helyi viszonyok között. Ugyanakkor, mint kollégáink elmondták: nehéz volt nem lelkiismeretfurdalást érezni a fűtött, meleg szállodai szobából a herszoniakra gondolva.
Több helyen elmondták: mi voltunk az elsők, akik segítséget vittek az adott területre. Hálásak vagyunk, hogy égi gondviseléssel tehetjük a dolgunkat, és köszönetet mondunk mindenkinek, aki lehetővé tette, hogy adományokat juttassunk el a háborútól szenvedők számára.
Nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy miközben az Európai Unió fegyverrel is támogatja Ukrajnát., hasonlóan nagy figyelmet kell fordítani a háttérország szükségleteire. Ezért gyűjtünk mindent, ami a mindennapi életet elviselhetőbbé, gördülékenyebbé teszi. Hamarosan konkrét „szükséglet-listát” teszünk közzé azok számára, akik ez alapján szeretnének segíteni.
Bízunk abban, hogy a magyar társadalom tisztességesebb és értelmesebb része törekszik a korrekt kapcsolatra, hiszen Ukrajna a szomszédunk, az is marad, s különösen fontos lesz, mikor az Európai Unió tagjává válik.
Isten áldását kívánjuk mindanniyuk életére, köszönjük, hogy gondoltak a határon túli rászorulókra is!
Ha szeretné a borodyanka-i iskola aggregátor projektjét támogatni, ide várjuk adományát:
Név: Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
Bankszámlaszám: 11708001-20520380 (OTP Bank Nyrt.)
EUR számla
Kedvezményezett neve, címe: MO-I EVANGÉLIUMI TESTVÉRKÖZÖSSÉG
1086 Budapest, Dankó u. 11.
Számlaszám, IBAN: HU71 11763086-15996886-00000000
Számlavezető bank neve, címe: OTP Bank Nyrt. 1054 Budapest, Báthory u. 9.
Devizanem: EUR
BIC (SWIFT) kód: OTPVHUHB
A közleménybe kérjük beírni: „Aggregátor Ukrajnába”
Köszönjük szépen!
(A cikk dr. Iványi Tibor, Iványi Miklós és Iványi Gábor beszámolója alapján készült.)
