Nem nézzük, honnan jött, itt menedéket talál – Szervezeteink mindenkit befogadnak
Február 24-én megtörtént az elképzelhetetlen. Emberek százezrei váltak hajléktalanná, nincstelenné, gyerekek árvává, félárvává, feleségek özveggyé. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) és az Oltalom Karitatív Egyesület (OKE)munkatársai és intézményei az első pillanattól kezdve részt vesznek a hazánkba érkező menekültek ellátásában. Tesszük ezt mindennapi feladataink mellett ahogy eddig is, ott vagyunk, ahol a legnagyobb szükség van egy segítő kézre, ahol a legnagyobb szükségben vannak a leginkább nincstelenek, a támasz- és kapcsolat nélkül tengődők.
Budapest, Dankó utca. Naponta negyven-ötven fő fordul meg itt átlagosan, közöttük családok több gyerekkel. Az ellátáson túl szociális munkások is foglalkoznak az elszállásoltakkal (közöttük sok romával és afrikaival), egészségügyi ellátást is nyújtva mindannyiuk számára. Gyermekeik járhatnak a bölcsődéinkbe, óvodáinkba, részt vehetnek az iskolai oktatásban is, amennyiben a család erre igényt tart.Napi háromszori étkezést, ruhát és kórházunk segítségével alap gyógyszereket biztosítunk számukra. A menekültek ellátásában mintegy negyven szakember vesz részt jelenleg, szociális munkások, mentálhigiénés- és egészségügyi szakemberek, pedagógusok, lelkészek, valamint eddig mintegy 100 önkéntes. A hozzánk érkezők jelentős részének nincs olyan kapcsolati hálója, amin keresztül védettebb, biztonságos szálláshoz és ellátáshoz, segítségnyújtáshoz juthat; ilyenek az ukrajnai, azon belül is a kárpátaljai romák, gyakran sok gyerekkel,vagy azok a többségükben afrikai diákok, akik Ukrajnában tanulnak. Közülük vannak, akik Ukrajna legszegényebb régióiból jöttek át Magyarországra, pénz és élelem nélkül, legfeljebb egy szatyorral. Iskola utcai imatermünk belső szobájában is fogadtunk teljes ellátással Ukrajnából átmenekült afrikai diáklányokat.
Márokpapin működő szakképző intézményünkben nemcsak szállást, hanem meleg ebédet is biztosítunk a tornatermünkben elhelyezett menekülteknek hétfőtől péntekig, átlagosan naponta 30 főnek, de olyan is előfordult már, hogy 92-en aludtak itt.
A MÁV-telepi Wesley iskolánk 15 fő számára rendelkezik férőhellyel és megnyitotta kapuit a menekült családok előtt, a szegedi iskolánkban 20 főt tudunk fogadni, és szegedi bölcsődénk is ingyenesen befogadja a menekült gyermekeket. Az orosházi imaházunkban lévő Szociális Pont szintén nyitva áll családok elszállásolására és jelenleg is együttműködik a helyi segítő szervezetekkel. Valamennyi oktatási intézményünk jelezte, hogy szükség- és lehetőség esetén megnyitja kapuit az érkezők előtt. A Hejcén lévő táborunkban szintén elszállásolunk kárpátaljai menekülteket, és az összes szálláshelyen biztosított a napi háromszori étkezés is.
Szolnokról a határon túlra. Az Idősek Otthonából két kollégánk március elején Beregszászon járt, terveik szerint az ottani kórháznak szállítottak tonnányi gyógyszert, kötszert, tartós élelmiszert – abba a kórházba, amely eddig Harkovból vásárolta a gyógyszert, amíg le nem bombázták az ottani központi raktárat. Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, katéter, fecskendő, kerekesszék és az ellátáshoz szükséges alapvető eszközök, mint a műtétekhez szükséges vércsoport meghatározó teszt hiányzik náluk. Beregszászon a zsinagógában fogadták a szállítmányt, majd a hitközség vezetője szervezésével tovább is adták azt. Végül a szükség úgy hozta, hogy az adomány gyógyszerkészlete Ukrajna belső területére, Hmelnickijbe jutott el, mert ott volt nagyobb szükség gyógyszerre, kötszerre. Ukrajna magyar határhoz közeli részén jelenleg nincs fegyveres konfliktus, de a főleg magyarlakta települések utcái üresek, kihaltak: sokan elmenekültek Beregszászról is. A férfiakat besorozták, de akiket nem, azok önkéntesként bevonultak, védeni a hazájukat. Visszafelé nagyjából 10 km-es a kocsisor, Beregsuránynál legalább kétszáz édesanya és nagymama állt sorban nagy bőrönddel, pici gyerekekkel és nagyobbakkal a hideg szélben. Kollégáink azóta újra átmentek a határon, ezúttal két kisbusszal, és a szállítmányt a beregszászi kórháznak adták át.
Ez a munka nem valósulhatna meg munkatársaink, önkénteseink és a minket támogató civilek adománya nélkül, amit ezúton is nagyon köszönünk.
(Nyitóoldal fotó: Iványi Gábor elnök intézménybejáráson Nepop Ljubov ukrán nagykövettel, James Browne ír államminiszterrel és Ronan Gargan ír nagykövettel – Peter Zsolnai Photography. A többi saját fotónk.)
