A legszegényebbek asztaláról veszi el az ételt a rajtunk bosszút álló állam

Közlemény

A Belügyminisztérium elutasította arra vonatkozó kérelmünket, hogy köztartozásunkat ne vonják le a szociális alapfeladataink ellátása kapcsán járó normatívákból – tudtuk meg a napokban kézbesített tájékoztatásukból. Az oktatási intézményeink után járó állami finanszírozás visszatartása mellett így immár többek között a hajléktalanszállóink és idősotthonaink működtetését szolgáló forrásokat is megvonják. Ezzel a döntéssel tovább romlik a legkiszolgáltatottabb társadalmi réteghez tartozó ellátottjaink ezreinek helyzete. Évente például több mint egymillió adag étel hiányozhat emiatt a legszegényebbek asztaláról. Talpon maradásunk az egyházi adó egy százalékok és egyéb magántámogatások nélkül gyakorlatilag lehetetlenné válna.

Bár korábban azt évekig engedélyezte, Pintér Sándor miniszter mostantól már nem támogatja a köztartozás állami normatívából történő visszatartásának szüneteltetését, mondván „…a köztartozás levonásának további felfüggesztése olyan üzenetet hordoz a közfeladatot ellátó fenntartók számára, hogy a közterhek megfizetésének elkerülése hosszú távon támogatott.”

Az indoklás két szempontból is sántít. Egyrészt Maruzsa Zoltán az elmúlt évek során már közel 600 millió Ft értékben élt a letiltás eszközével, tehát számottevő közteher tartozáskiegyenlítés történt eddig is.

Másrészt a többi egyházi intézményfenntartót semmiféle „helytelen” hozzáállás nem kísértheti, ugyanis soha nem szembesülnek azzal a kiszolgáltatottsággal, amely az Orbán kormány alatt eddig bennünket érintett, hisz velünk ellentétben megkapják a nélkülözhetetlen kiegészítő támogatást, sőt sok esetben annál lényegesen többet is.

A helyzet tehát az, hogy Maruzsa Zoltán, a köznevelésért felelős államtitkárhoz hasonlóan a Belügyminisztérium szociális ügyekért felelős államtitkára, Fülöp Attila sem látja már indokoltnak, hogy segítse az állam által részünkre átadott közfeladatok ellátását.

Különösnek találjuk, hogy meghurcoltatásunk újabb fejezete pont arra az időre esik, amikor meghívást kaptunk (május 15-re) az Európa Parlament Költségvetési Bizottságának meghallgatására, akik azt vizsgálják a civil és egyházi szervezetek bevonásával, hogy a magyar állam hogyan teljesíti a jogállamisági feltételeket.

Mint azt már sokszor elmondtuk, gazdasági nehézségeink az egyházi státuszunk – az Orbán-kormány által 2012-ben az Alaptörvénybe- és nemzetközi jogba ütköző módon történt – megvonása miatt álltak elő. Nem titkoltuk azt sem, hogy az adóhatóság és a közműszolgáltatók felé az elmúlt években jelentős tartozásokat halmoztunk fel. Ez az összeg azonban lényegesen alacsonyabb, mint amennyivel állam nekünk tartozik.

Többek között a köztartozások levonásának felfüggesztése tette lehetővé eddigi működésünket, az engedély jelenlegi megvonása azonban fordulóponthoz juttathatja az egyház fenntartása alatt álló intézményeket, működésük rövid időn belül ellehetetlenülhet. Most tehát számos idős ember és hajléktalan (köztük a kórházunkban elhelyezett súlyos betegek) ellátása, továbbá esélyteremtő iskoláink több ezer tanulójának oktatása és családjaik szociális segítése, együtt mintegy húszezer ember és legalább ezer munkahely sorsa forog kockán.

Az adóhatóság ráadásul végrehajtási jogot jegyeztet be mintegy húsz ingatlanunkra (köztük több templom, parókia és olyan ingatlanok, amelyek szociális lakásként működnek, nehéz helyzetben élő családok élnek bennük).

A jogi szabályozás ördögi mivolta most is megmutatkozik: számos rezsikedvezményre nem vagyunk jogosultak, mivel ez a lehetőség a MET jelenlegi – az egyházi törvény szerinti ún. „bejegyzett egyház” –státuszában lévő fenntartóra nem vonatkozik. Ezzel a jogállással egyedül a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség rendelkezik, így egyértelmű, hogy a kizárólag alapítványok, egyesületek és bevett egyházak részére nyújtott támogatások köréből így zárnak ki bennünket.

A napokban érkezne számlánkra a Magyar Államkincstár által folyósított költségvetési támogatás, amely a szociális intézményeink (idősotthonok, hajléktalanszállók) fenntartásához jár. Az összeg azonban a Belügyminisztérium mentesítő határozatának hiányában teljes egészében az adóhivatal számlájára kerül, hasonlóan a köznevelési intézmények működéséhez nyújtott támogatásból már ebben a hónapban leemelt 60 millió forinthoz.

Munkatársaink bérét szerencsére ebben a hónapban ki tudjuk fizetni, amit kizárólag a 2022-ben részünkre felajánlott adó 1%-ok alapján kifizetett összeg tesz lehetővé. Tavaly 52.000 ember jelölt meg minket kedvezményezettként, 820 millió forint támogatásban részesítve ezzel minket. Az összeg legnagyobb részét korábban felhalmozott szállítói- és közműtartozásokra, valamint köztartozásaink törlesztésére fordítottunk.

Mivel mozgásterünk az eddigiekhez képest is végletesen beszűkült, kénytelenek voltunk elindítani egy mozgalmat annak érdekében, hogy pert kezdeményezhessünk a magyar állammal szemben. A strasbourgi emberi jogi bíróság által kikényszerített kártérítésen belül a magyar állam kényszeredetten elismerte, hogy az új egyházi törvény létrehozását követően jogtalanul zártak ki bennünket például az egy százalék gyűjtéséből is. Ennek következtében a kormány által vállalt mértékig kárpótlást kaptunk. Mivel státuszunkat mégsem rendezték, 2015-től 2020-ig újra számottevő tartozása halmozódott fel a magyar államnak. Támogatóinkat arra kértük és kérjük, hogy a honlapunkon is megtalálható okirat kitöltésével nyilatkozzanak: amennyiben felajánlhatták volna (a NAV ugyanis megtévesztő módon mindenkit arról tájékoztatott, hogy ez nem lehetséges) adójuk egy százalékát, akkor ezzel a mi javunkra rendelkeztek volna. Kérjük azok jelentkezését is, akik olyan értesítést kaptak, hogy noha nekünk kínálták fel egy százalékukat, azt a NAV egy másik felekezetnek fizette ki.

Budapest, 2023. május 10.

Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnöke